Kiváló a Balaton vízminősége

Az új vizsgálatok eredményei

A hétfőn elvégzett vizsgálatok szerint az algaszaporodást szabályozó növényi tápanyagok koncentrációja alacsony az egész tóban. A nitrogénvegyületek és az ortofoszfát foszfor koncentrációja is a kimutatási határ közelében van, aminek megfelelően kevés az alga a tóban.

Akár kortyolhatnak is belőle

Az a-klorofill koncentráció a megengedhető 75 mikrogrammal szemben 6-16 mikrogramm/liter között változik, és a lebegő mikroszkopikus algák összetétele is tiszta vizet jelez. A nitrogénhiány következtében a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében megjelentek a fonalas, a légköri nitrogént megkötni képes kékmoszatok, a tó többi részét kovamoszatok és páncélos ostoros algák uralják.

A szakember beszámolója szerint kevéssé ismert, hogy a Keszthelyi-medencéből 2006-ban előkerült egy, a hazánkba mintegy harminc évvel ezelőtt behurcolt kagylófaj, az amuri kagyló (Anodonta woodiana), amelynek példányai a tó egyre több pontján fordulnak elő. Ma már a Keszthelyi-medence egyes területein a kagylónépesség felét ez a faj adja.

Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű amuri kagyló Magyarország és Európa más tájai után hódította meg a Balatont is. Ez a faj számít jelenleg a legnagyobb puhatestű állatnak hazánkban (a Tisza vízrendszeréből két kilogrammos példányai is előkerültek).

Inváziója nem jelent közvetlen veszélyt a Balaton élővilágára nézve, de állományának felmérése és ökológiai hatásainak megismerése a közeljövő fontos kutatási feladata - hangsúlyozta Bíró Péter.

Megnyílik a nyáron a boglári Gömbkilátó és a bobpálya

Felújítják az életveszélyessége miatt két éve lezárt balatonboglári Gömbkilátót, várhatóan a nyárra megnyílik a látogatók előtt, adta hírül az MTI.

Az uniós támogatást nyert, de egyes nyaralótulajdonosok által támadott beruházás része lesz egy kalandpark és a boglári Várdombról leereszkedő új bobpálya, amelyek építése a tervek szerint március végén kezdődik.

Csiszár Szilárd, a beruházó Sziszi Bt. tulajdonosa az MTI-nek hétfőn elmondta: a természeti és régészeti szempontból is védett Várdomb 6,3 hektárnyi területét helyi illetőségű cége hosszú távra bérbe vette az önkormányzattól. A domb tetején található Gömbkilátó ipartörténeti műemlék és turisztikai látványosság, amely a Balaton-régió egyik jelképévé vált, ezért is fontos, hogy mielőbb biztonságossá váljon és újra megnyíljon. Az önkormányzatnak nem volt forrása a felújítására, amely mintegy 20 millió forintba kerül. A korábban ingyenesen látogatható létesítmény emiatt fizetőssé válik, de a körülötte elterülő Várdomb továbbra is ingyenesen és szabadon megközelíthető marad.

A beruházás részeként a Várdombon lévő erdőben egy 600 méter hosszú bob-pályát, valamint kötélpályákból, mászó-falakból, játszóterekből álló kalandparkot, színpadot és íjászpályát építenek ki az örökségvédelem alatt álló földvár megkímélésével.

Amikor a Balaton nem a riviéra

Ősszel és télen sem kell unatkozni a Balatonnál

 Ha igazi panorámára vágyunk, a Balaton körüli dombok és hegyek remek kilátást nyújtanak a tájra. Ráadásul a legszebb látványt kínáló pontokra emelt kilátók végigjárása egyedülálló élmény. A kilátókat természetesen a legtöbbször valamelyik jelzett turista útvonal közelében találjuk, így a gyalogtúrákon, ha akarjuk sem tudjuk elkerülni őket, de a part menti utakról is felkaptathatunk egyikhez-másikhoz.

Túrák a tó körül

Ha vége a nyárnak, s a hűvösebb őszi idő beköszöntével kitűnő lehetőség adódik a Balaton parti túrázásra - többgyerekes családoknak és profi túrázóknak egyaránt. Komolyabb túrákat természetesen csak az északi parton lehet tervezni, ahol Keszthelytől Almádiig a Balaton-felvidék dimbes-dombos vidéke várja a természetjárókat. A tó déli partja turisztikailag szerényebb lehetőségekkel rendelkezik, de azért jó néhány helyen érdemes hátrahagyni az autót, és gyalogszerrel felfedezni a környéket.

Kirándulások az északi parton

A sokak által a Balaton fővárosának tartott Keszthely és környéke különösen sok lehetőséget kínál a természetjáróknak.
Keszthely - Vállus - Tapolca: egésznapos túra
távolság: 25 km, időtartam: 7 óra, szintkülönbség: 349 méter
Az országos kék jelzés a keszthelyi Polgármesterei Hivataltól indul, majd völgyben, erdőkben, szekérúton visz Vállus községbe, ahol szép régi parasztházak láthatóak. A jelzés ezután egy patak mentén kanyarog, majd felmegy a lász-hegyi szőlők és présházak közé. Innen négyperces kitérőt tehetünk a Nagy-Lász-hegy déli végének kiugrásához, Kőorrához (402 m). A Tapolcai-medence egyik legszebb kilátása élvezhető innen az összes bazalthegyre egészen a távoli Somlóig. A Balaton túlsó partján látszik a fonyódi hegy kettős csúcsa és előttünk a Keszthelyi-hegység csúcsai a Rezi vonulatáig. A csúcsról visszatérve a kék jelzéshez szőlőkön, erdőn át Lesenceistvándba, majd Lesencetomajba vezet a jelzés, onnan pedig a Viszló patak hídján át az országúton érünk be Tapolcára.

Rezi vára és a táj

Keszthely - Rezi: családi kirándulás.
távolság: 10 km, időtartam: 2 óra 30 perc, szintkülönbség: 185 méter
A Polgármesteri Hivataltól a Kossuth Lajos utcán vezető jelzés a hévizi országúton, majd a cserszegtomaji úton vezet présházak, pincék, régi és új lakóházak között. Az út a Rezi-fennsíkon át a sárga sáv, majd a sárga kereszt, kék kereszt, kék rom jelzést követve halad a fennsíkkal megegyező nevű településre. A kék rom jelzést követve egy órára a községtől megtaláljuk Rezi várának falait, amelynek Öregtornyából szép kilátás nyílik az alattunk elterülő Zsidi-medencére és a távoli hegyekre. A vár alatti hegyoldalban található a Sikalikja-barlang, ennek nyílásán tört fel először a mai Hévíz vize.

A Badacsonyt már oda-vissza ismerő túrázóknak ajánljuk Szigligetet és a környező hegyeket.
Szigliget: hajókikötő - vár: családi kirándulás
távolság: 4 km, időtartam: 1 óra, szintkülönbség: 124 méter
Szigliget kikötőjétől a sárga majd a piros sáv vezet a szőlők között a Majális-erdő fái között, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra. A Fő téren keresztül a jelzés felvezet a templomhoz, innen a sárga rom jelzést követve juthatunk el a várba. (Ha hosszabb túrát tervezünk, a piros jelzés mentén tovább haladva körülbelül két óra múlva elérjük a szentgyörgy-hegyi bazaltorgonákat. Itt további négy kilométeres tanösvény ismerteti a hegy földtörténetét. A 414 méter magas csúcson tájékoztató tábla segítségével beazonosíthatjuk a környék tanúhegyeit.)

Révfülöp a bor és az ásványvíz közös felfedezését kínálja gyalogszerrel.
Révfülöp - Kővágóörs - Kékkút: családi kirándulás
távolság: 9 km, időtartam: 2 óra 20 perc, szintkülönbség: 165 méter
A piros jelzés a révfülöpi hajóállomástól indul, a helység házai között halad a szőlőhegy felé. Agyagfalak és meredek erdei ösvényen keresztül érjük el a fülöp-hegyi kilátót, ahonnan a Tapolcai-medencére és a Balaton déli partjára nyílik Pazar kilátás. Ez után lefelé haladva először erdőben, majd széles úton érünk Kővágóörsre, amelynek keleti szélén kezdődik az úgy nevezett Kőtenger. A vulkanikus utóműködés hatására hőforrások törtek fel a mélyből, és ez kemény kőzetté ragasztotta össze az itt elterülő fehér homokot. Valaha a kőtenger sziklái kerítették körbe az itt kezdődő Káli-medencét, de a sziklák nagy részét kibányászták. Kővágóörstől nyugatra a medence szélén a kék sáv vonalát követve érjük el Kékkútat. A település határában fakadó szénsavas forrást már a rómaiak idejében is ismerték. A római település maradványai ma is megtalálhatóak. Fakultatív program: A Balatoni Nemzeti Park területén több tanösvény is várja az érdeklődőket. A Theodóra tanösvény az ásványvizekről nyújt információt, miközben nyolc kilométeres kört ír le a Theodora Kereki forrástól a Kornyi-tó irányába. A Kereki-majornál kezdődő Theodóra-Kékkő tanösvény a környék geológiai kincseiről szól. Az ugyancsak nyolc kilométeres út a Kereki-domb, a Kopasz-hegy és a Szentbékállai Kőtenger mellett vezet. A két tanösvényt az egy kilométeres Idő ösvénye köti össze, amely a földtörténet egyes szakaszait mutatja be.

Kőtenger Badacsonytomajnál

Zánkát mindenki az egykori úttörőtáborral azonosítja, pedig Nagyvázsony közelsége igazi történelmi kalandtúrára ad lehetőséget.
Zánka - Nagyvázsony: egésznapos túra
távolság: 21 km, időtartam: 6 óra, szintkülönbség: 207 méter
A Kinizsi Pál útja elnevezésű túra a zánkai vasútállomásnál kezdődik, ahonnan a zöld jelzést követjük. Az út először a szentbalázsi romokhoz vezet, onnan halad tovább balatoncsicsói erdőbe, majd a hamuházi rétre érünk, ahol a Balaton környékének legöregebb bükkfáit láthatjuk. A regényes tálodi romok érintésével Kinizsi Pál egykori váránál, Nagyvázsonyban ér véget a kirándulás.

Zánka - Kapolcs: egésznapos túra
távolság: 17 km, időtartam: 5 óra, szintkülönbség: 275 méter
A szintén a vasútállomástól induló túrán a sárga jelzés vezeti a kirándulókat fel a Hegyestű csúcsára, majd keresztül a Fekete-hegyen. A túra végén a Művészetek völgyeként is ismert Kapolcsi-völgy névadó községének autóbusz állomásához érkezünk. (A településről további félórás sétával elérhető Taljándörögd, Vigándpetend, Monostorapáti, a fesztivál három további helyszíne is.)

Még korábban írtunk arról, hogy hova, és milyen járművel jutunk el a vízen keresztül. A túrázzon hajóval című anyagunkhoz érdemes hozzáfűzni, hogy a vízi járművek menetrendje más a téli és a nyári időszakban. "Amíg nem fagy be a Balaton, járnak a hajók a tavon, ha a nagy melegben ki is maradt a hajókirándulás, még nem késő bepótolni. Akinek csupán évtizedes emlékei vannak a balatoni hajókázásról, meglepő dolgokkal találkozhat, ugyanis a Balaton partján nem csak a kikötőket, hanem a hajóflottát is felújították. A légkondicionált, kulturált büfékkel, kedves személyzettel rendelkező járműveken a kapitányok az érdeklődő gyerekeket még a kormánykerékhez is odaengedik."

 A Balaton elsősorban a nap- és vízimádók célpontja, de az időjárás ott sem mindig kegyes. A tó körül a hűvösebb, esős napokon is találni olyan programokat, látnivalókat, amelyek a család minden tagja számára érdekesek lehetnek. Így nem muszáj a foglalt szobák mélyén szomorkodni, unatkozó gyerekekkel súlyosbítva.

Vermel a ponty, költözik a kagylópete

A Balaton élővilága a télre készül

Ebben az évben meglehetősen hűvös szeptemberrel érkezett meg az ősz, a Balaton is gyorsan lehűlt. Még ha a vénasszonyok nyara be is köszönthet még, az élővilág felkészült már a télre. Cikkünkből kiderül, hogy mit eszik ilyenkor hattyú és hal, mi történik a moszattal, és hogy kerül a vaddisznó a jégre.

A kagylópete a kopoltyúra költözik, a fecske Afrikába

Ősz beálltával a hideg vízben lassan elkezdődik a vízi növényzet pusztulása. A Balatonban élő hínárfajták fokozatosan lebomlanak a tófenéken, és csak a gyökérzetük vészeli át a közelgő telet. A tavi kagylók és a mocsári csigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken. Érdekesség, hogy a tavi kagyló petéi a téli hónapokban az anyaállat kopoltyúján maradhatnak. Ez az egyetlen terület, ahol még annyi oxigén áll rendelkezésre a peték számára, amennyi biztosítja életben maradási esélyüket és tavaszi kikelésüket.

A téli Balaton nem csak érdekes, kifejezetten szép is

A táplálék (növényzet, kagylók, férgek) eltűnésével egy időben a békés halak is megkezdik a vermelést. A nagy testű pontyok, amurok, busák a Balaton legmélyebb pontjain telelnek át. Olyan helyeket keresnek, ahol a vízhőmérséklet egész télen állandó, és a ragadozók megjelenésére is kicsi az esély. Ilyenek például a hajóállomások kotort öblei, a hajózó útvonalak marásai, és a tó számtalan pontján természetes úton kialakult, öt-nyolc méter mély akadók és kutak. Az apró békéshalak, a dévér- és karikakeszeg, vagy a szélhajtó küsz szintén a nyílt víz felé veszi az irányt, és a mélyen fekvő, homokos területek, vagy a kikötők irányába indul. A ragadozók egészen másként viselkednek, különösen a süllő és a csuka adja fel partközeli, védett állásait s táplálékot keresve a nyílt víz felé tart. Mivel a halak ilyenkor nagyétvágyúak, táplálék pedig alig akad, sokat feladnak óvatosságukból, így a szeptembertől november végéig terjedő időszak a ragadozóhorgászok Kánaánjának számít. A csukák egész télen át táplálkoznak, a jég alatt is mozognak és vadásznak, ezért léken keresztül is horgászhatóak.

Szeptember végére a jelentősen megritkult növényzet, a kristálytiszta víz és a parti sávból eltűnt halak miatt a Balaton környéke hűvös, nyirkos, de rendkívül békés, nyugodt arcát mutatja. Szembetűnő jelenség a parton sétálók számára, hogy eltűnnek a Balatonra egyébként oly jellemző dankasirályok. Ezek a madarak egy darabig követik a mélyebb vizek felé tartó halcsapatokat, egy idő után azonban természetes táplálékuk elérhetetlenné válik számukra. A balatoni sirályok ilyenkor táplálékot keresve útra kelnek és nagy területeket járnak be. Sok sirály a tó környéki, melegvizű csatornák vagy halastavak közelében telepedik le, de ha az idő nagyon hidegre fordul, az országutak és autópályák melletti vetésekben keresnek maguknak táplálékot.

A kagyló életműködései lelassulnak

A balatoni madárvilág többi képviselője is elhagyja nyári lakhelyét. A költöző madarak, mint például a fecskék és a gólyák, egyenesen Afrika felé veszik az irányt és csak tavasszal térnek vissza. Ritkán bár, de előfordul az a sajnálatos eset, ami az idén jelentősen megritkíthatja a Balaton körül élő fecskék állományát. A lehűlés túl hirtelen köszöntött be, és a repülő rovarok egyik pillanatról a másikra eltűntek. A legfiatalabb fecskék az elégtelen táplálkozás miatt nem tudtak elég energiát felhalmozni a hosszú útra, ezért itt ragadtak. A környezetvédelmi szakértők komoly dilemma előtt állnak. Az egyik javaslat szerint a madarakat repülőgépen kellene Afrikába szállítani, a másik elképzelés azonban jobbnak látja a fecskék mesterséges felerősítését, hogy néhány hét múlva maguktól délnek vonuljanak.

A balaton halainak eloszlása

A Balaton az egyetlen tavunk, ahol élesen elválik a különböző halfajok lakta parti öv és a nyíltvíz, vagy vízoszlop. A parti övet a pont – főként a tógazdasági, kitenyésztett nemesponty - , a harcsa, a csuka, a sügér, a kétnyaras, vagy annál fiatalabb dévérkeszeg, továbbá a pirosszemű kele, koncér (göndér), küsz és még néhány kisebb termetű halfaj látogatja, illetőleg lakja. Ezek a halfajok – a biztonságuk érdekében a parti öv védő növényzetét nem szívesen hagyják el, vagy zavarás esetén ide menekülnek. A part közelében lehet fogni a zsákmányolásra ide kifutó ragadozó őnt, vagy balint. A Balaton parti öve nagyvonalú becslés szerint a tófelület egyharmadaára, tehát kb 20 ezer hektárra tehető.

A szelektáló, időnkénti halászat eredményének a feléért a pontyosítást kellene elvégezni az elgondolás szerint. De a tó nagyhálós halászatához szakértelem kell, melyik halász várna erre az alkalomra munkanélküliként? Utcáról összeszedett emberekkel, eredménnyel aligha lehet a Balatonon halászni. Ha viszont egyszer felszámolták a halászatot, azt visszaállítani már sohasem lehetne. Akkor ismét ki lehetne a gazdája a balatoni halnak, halászatnak?
A többi vizünkben a parti öv és a nyíltvíz nem válik el élesen egymástól, mint  a Balaton esetében. Ha bármelyik nagyobb hal nekirugaszkodik, rövidesen a túlsó parthoz ér. A különböző halfajoknak azért kell „ott lenni” vizeinkben, mert ha nincs több faj ott, a sok természetesen szaporodó plankton szervezet használatlanul veszendőbe megy és eközben rontja a víz minőségi állapotát. Minél teljesebb, táplálkozás és élőhely szempontjából sokoldalúbb a halállomány, annál kevesebb lesz a kárbavesző biológiai termék, annál egészségesebb lesz a víz minden élőlénye. A vizeinket nem kerülik el a szennyeződések, melyek – ha nem mérgezőek – a víz tápláltságának, trofitásának növelését eredményezik. A halfajok a víz fokozott termelésének eredményét alakítják át halhússá. A vizekben sok élőlény és hulladék van, ami csak alsóbbrendű állat közvetítésével juthat el a halakhoz.